A Hapkido-ról

Mi is a Hapkido?

A Hapkido egy koreai harcművészet, mely a 20. század közepén alakult ki. Technikáinak egy része visszavezethető a japán Daito Ryu Aiki Ju Jutsura, éppen úgy, mint az Aikido.
A Daito Ryu Aiki Ju Jutsu mestere, Sogaku Takeda egy koreai tanítványt fogadott magához, aki a mestere halála után visszatért Koreába. Őt Choi Yong Sulnak hívták, és őt tekintik a Hapkido megalapítójának.

A Takeda Mestertől elsajátított technikák közé később más koreai technikák is belevegyültek, mint a Tae Kyon, ami a taekwondo elődjének számít. A Hapkido egy önvédelmi harcművészet, mely a test megismerése által éri el célját.

Az erre irányuló ismeretek elsajátításának eredménye már néhány hónap után láthatóvá és érezhetővé válik a tanítványok számára.

Testük nagyobb erőre és kitartásra tesz szert, mozgékonyabbá válik és javul a koordinációjuk. A tapasztalatok gyarapodása révén képessé válnak a támadások hatékony elhárítására. Fejlődésüknek ezen a pontján változás következik be a szellemi hozzáállásukban, és már nem önigazolás céljából akarnak helytállni egy harc során, ezért megpróbálják elkerülni azt.

Ezzel feltárul számukra ennek a harcművészetnek a belső lényege, amit már nem lehet szavakkal leírni, azt mindenkinek magának kell megtapasztalnia.
A Hapkido harcművészet számos fegyveres és fegyver nélküli technikát ölel magába, és technikáinak választékában semmilyen korlátozást nem ismer. Minden alkalmazható, ami az önvédelmet szolgálja.

Ütő- és rúgótechnikák, emelés a végtagoknál, az ellenfél dobása.

Az ellenfél érzékeny pontjaira fejtünk ki hatást, hogy minimális befektetéssel maximális hatást érjünk el. A cél az, hogy mértékletes önvédelmet alkalmazzunk, ami a támadás erősségéhez igazodik.

 

Technikák

A fegyveres és fegyver nélküli önvédelem képezi minden mai harcművészetnek alapját. A 20. század közepén általános fejlődés következett be, mely a tiszta önvédelemtől a küzdősportokig vezetett.
A Hapkido mégsem vált tisztán küzdősporttá, hanem továbbra is az eredeti önvédelemre koncentrált. Általánosságban, a Hapkido-ban megtalálható a technikák korlátlan választéka, tanítanak rúgó-, ütő-, dobó-, és emelő technikákat, úgy, mint fegyveres technikákat az 1. dantól, mint pl. a Taeguk vagy a Poomsae, melyek a tradícionális Hapkido-ban nincsenek. A harc során minden tanult technika alkalmazása lehetséges.

 

Rúgások és ütések

A Hapkido lábtechnikái, amiket a Taekwondo is alkalmaz, jelentik a közös, koreai örökséget mindkét harcművészetnél. A Hapkido-ban mindemellett léteznek változatai ezeknek a technikáknak. Rúgásfelület nemcsak a láb(fej) lehet, hanem a sípcsont, illetve a térd is. A szokásos magasra vitt rúgásokat mélyebben is alkalmazhatjuk, például a támadó combjára, vagy lábszárára.

A Hapkido-ban az ütéstechnikák alkalmazása következetesen az ellenfél érzékeny testrészeire és idegközpontjaira irányul, ezért szükséges az anatómiai és akupunktúrás alapismeretek elsajátítása.

 

Dobások

Az ellenfél távol tartását számos küzdősport esetében a fennálló szabályok miatt nem a súlypont figyelembevételével tanítják. A Hapkido-ban azonban erre megvannak az adott kéz- és lábtechnikák. Egy gyorsan és energikusan kivitelezett dobásra nincs ellenszer. Ezen kívül dobáskor az ellenfél teljesen elveszíti az egyensúlyát, és míg az egyik pillanatban stabilan áll, addig a következőben már fájdalmaktól szenvedve terül el a földön. Ha mégis ellentámadásba lendülne, akkor egy fájdalmas kar-, vagy lábfeszítéssel a talajon tarthatjuk.

 

Feszítések/törések

A feszítések/törések a legsokoldalúbb technikák a Hapkido-ban. Megelőzhetünk velük közvetlen támadásokat, mégpedig úgy, hogy az ellenfelet megragadjuk, feszítést/törést alkalmazunk; akár rúghatunk is, hogy a támadót a földre terítsük. Majd a kezét feszesen hátratartva támadásképtelenné tesszük, és akár el is vezethetjük a karjánál fogva.

Egy feszítés/törés, pl. az ellenfél csuklójánál, lehetővé teszi számunkra, hogy úgy okozzunk fájdalmat, hogy közben kontrolláljuk az ellenfél tűrésküszöbét, és így teljes mértékben uralkodhatunk felette. A támadó állapotának megfelelően –kor, termet, agresszivitás- fokozhatjuk/ csökkenthetjük a fájdalmat anélkül, hogy ezzel maradandó testi sérülést okoznánk.

De nem szemlélhetjük elkülönítve a Hapkido rúgó-, ütő-, dobó- és feszítő/törő technikáit. Sokkal inkább, elképzelve az önvédelmi szituációkat, a széles választékból kiválasztjuk a legmegfelelőbb védekezési technikákat, és egymással kombinálva alkalmazzuk ezeket.

 

Fegyverek

Az első dantól a fegyverek használatának tanítása is hozzátartozik a Hapkido-oktatáshoz, amikor a tanítványok megismerkednek a karddal, a hosszú és a rövid bottal. Ehhez járulnak még hozzá a Hapkido-ra tipikusan jellemző fegyverek, mint az öv/kötél és a sétapálca.

Az öv/kötél mind védekezésre, mind támadásra használható. Segítségével kivédhetjük az ökölcsapásokat, majd a támadó kezét hátrakötözhetjük vele; illetve alkalmazhatunk övet/kötelet ütésre is.

A sétapálca egy gyanútlannak tűnő, mindennapi használati tárgy, amit hárításra, ütésre, feszítésre/törésre és dobásra is bevethetünk végső esetben.

 

Fokozatok

Különbséget teszünk a tanítvány- (kup) és a mester- (Dan) fokozatok között. A kup fokozatokban találhatók a technikák csoportjai (rúgó, ütő, feszítő/törő, dobó). A csukló egyszerű megfogásának kivédésére például 6 ütő, 6 feszítő/törő és 6 dobó, tehát 18 technikát tanítanak. Az oktatási program ezért igen terjedelmes, az első Dan-ig 379 védekezési szituációt illetve technikát ölel magába. A tanítványokat a lehető legtöbb védekezési szituációra fel kell készíteni. Egyre több tapasztalatot szerezve tanulják meg a technikák szabad kombinálásának módjait, és egyéni megítélés szerint döntik majd el, hogy milyen módszerrel oldják meg az adott szituációt.

Az alábbiakban az övfokozatok láthatók, és azok a legfontosabb támadások, amelyek elleni védelmet a tanítványoknak el kell sajátítaniuk:

9. kup (fehér-sárga)
Légzésgyakorlatok, az esés iskolája, általános ütő- és lábtechnikák. Támadások a csuklókra, és a ruházat megragadása.

8. kup (sárga)
Az egyik, vagy mindkét csukló megragadása elölről, vagy hátulról.

7. kup (sárga-zöld)
Átkulcsolás elölről/ hátulról, nem számítva a kezeket. Az öv megragadása.

6. kup (zöld)
Védelem ökölcsapás ellen. Védekezés ülő helyzetben csuklótámadás, vagy ruhafogás esetén.

5. kup (zöld-kék)
Védelem lábrúgás ellen.

4. kup (kék)
Védelem dobás ellen.

3. kup (kék-piros)
Fojtás álló, vagy fekvő helyzetben.

2. kup (piros)
Támadás késsel.

1. kup (piros-fekete)
Az eddig elsajátított védelmi technikák alkalmazása támadásra.

1-9. Dan (fekete)
Ellentechnikák, fegyvertechnikák: kard, hosszú és rövid bot, öv/kötél, sétapálca.